A modern világ egyik közlekedési eszköze a repülő. Van olyan ország, ahol e nélkül nemigen lehet létezni. Van olyan munkakör, ahol rövid idő alatt, távoli városokba kell eljutni, a munkaköri leírás szerint, gyakran és sokat kell repülni, na és sokan szeretnének világot látni, egzotikus helyeken nyaralni, amihez szintén repülni kell, azaz kellene.

Kellene, ha nem rettegnének a repüléstől. Ha nem szenvednének a repülésfóbiától.

Egy amerikai kutatás szerint, az utasok mintegy 80 %-a szorong a beszállás folyamán, a lakosság 10%-a szenved repülésfóbiában, és 20%-a hajlandó repülni, de csak félelem, szorongás mellett. Az idegeskedés mértéke megmutatkozik a felszállás során rendelt italok számában is.

Szerb Antal: Utas és Holdvilág /1937/

„Nagyon kényes dolog, nem is tudom, hogy írjam meg. Talán feltételeznem kellene, hogy te is tisztában vagy ezzel, de nem tudom, az ilyen elvont és filozófikus természetű ember tisztában szokott-e lenni ilyesmivel, a női természet mérhetetlen törékenységével, és hogy mennyire uralkodnak rajta bizonyos testi dolgok. Arra kérlek, jól jegyezd meg magadnak Erzsi dátumait. Egy héttel a dolog bekövetkezése előtt légy elnéző és türelmes a végletekig. Erzsi ilyenkor nem egészen beszámítható. Keresi a civakodást. Legokosabb, ha csakugyan civakodsz vele, az levezeti az ingerültségét. De ne veszekedj komolyan. Gondold meg, hogy egy fiziológiai folyamatról vagy miről van szó. Ne ragadtasd el magad, ne mondj olyasmit, amit később megbánnál, és főképp ne engedd, hogy Erzsi mondjon olyant, mert később nagyon megbánja, és az rosszat tesz az idegeinek.”